|
|
• Adó 1%
2011. október 25.
Az UWC Magyarországi Egyesülete ezúton is köszöni támogatóinak a 2011. évi 1%-os felajánlásaikat.
Reméljük 2012-ben is megtisztelnek bizalmukkal! |
|
• Adomány
Egyesületünknek szánt adományaidat most PayPal-en keresztül egyszerűbben átutalhatod! >>> |
|
• Tagdíjak
A PayPal-on keresztül csupán néhány kattintással fizethetsz tagdíjat. >>> |
|
| • "UWC Bemutatkozás" ismertető letöltése |
|
|
|
|
 |
International Baccalaureate - Nemzetközi Érettségi
Az International Baccalaureate (IB, nemzetközi érettségi) nem csak
egy a számos középfokú végzettség közül. Már a képzésben kitűzött
célok is figyelemre méltóak, de méginkább azok konkrét megvalósítási
formái, melyek markánsan eltérnek a megszokottól, a Magyarországon
alkalmazottaktól.
Két ellentétes szempontot, a jó értelemben vett komplexitást, a
"teljes ember" nevelésére való törekvést és az érdeklődési körnek
megfelelő szakosodást sikerült párját ritkítóan ötvözni az
IB-ban. Ráadásul mindezt egy olyan formában, melyet sok ország
adaptálhatónak talált, számos iskolában bevezetésre került, beleértve
a legfejlettebb, de a fejlődő országokat is.
A 16-19 éves korosztály számára meghirdetett két éves program
befejezéseként teszik le a tanulók a Nemzetközi Érettségi vizsgáit. A
célokról, általános elvekről érdemes idézni az IB. központ idevágó
kiadványát:
"...Úgy tervezték, hogy egy átfogó, magas követelményeket
támasztó, de ugyanakkor a világ bármely tájáról érkező jó képességű
diák számára elvégezhető tanulmány legyen. Az, hogy kizárólagosan
egyetlen ország rendszerére sem építették, kifejezi az alapítók azon
szándékát, hogy a különböző nyelvi, kulturális és tanulmányi háttérrel
érkező tizenéveseknek olyan intellektuális, szociális és kritikai
perspektívát adjon, ami elengedhetetlen a rájuk váró felnőtt
világban...
...A teljes ember nevelése különös jelentőséget kap a
huszonegyedik század küszöbén, amikor a robbanásszerűen növekvő
tudásanyag az általános képzés eddig alkalmazott módszereit egyre
inkább megkérdőjelezi. A mai kor fiataljai az alternatívák
dzsungelével kerülnek szembe, ezért lényegbe vágó, hogy tanulmányaik
biztosítsák számukra azokat az értékeket és lehetőségeket, amelyek
képessé teszik majd őket a megfontolt választásra. A különböző
diszciplínákban hozzáférhető információk súlya oly hatalmas, hogy az
oktatás enciklopédista megközelítése alkalmatlan. A tanulási folyamat
elsajátítása legalább olyan fontos, mint maguk az egyes szakterületek
ismeretei..."
Mindezek a gondolatok az IB. keretein belül a következő konkrét
alakot öltik:
A diákok már a kezdet kezdetén több szabadsággal
rendelkeznek, mint egy hagyományos középfokú oktatási rendszerben,
hiszen tantárgyaikat - a megadott kategóriákon belül - maguk
választhatják, s ennek során heti órarendjüket, programjaikat is maguk
szervezik. Ezért is nevezik az IB programját félig-meddig az egyetemit
idézőnek. A tanulók mindenesetre jó gyakorlatot szerezhetnek az önálló
döntés, a "szakosodás" terén.
A tantárgyakat hat csoportból kell kiválasztani, mindegyikből
egyet. A hat tantárgynak legalább a felét, de legfeljebb négyet
magasabb óraszámban kell tanulni , ami természetesen komolyabb
követelményeket is jelent, és lehetőséget a "szakosodásra". A
tanrendben összesen 240 óra jut egy magasabb szintű (Higher level,
HL), és 150 óra egy alacsonyabb szintű (Subsidiary level, SL) tárgyra,
ahol egy óra 60 perc tanítási időt jelöl. A hat kategória a
következő:
- "A" nyelv (anyanyelvi szintű tudást követel), amely tekintélyes
világirodalmi részt is magába foglal
- "B" nyelv (második vagy idegen nyelv), vagy egy másik "A" nyelv
- Társadalomtudományok pl.: történelem, földrajz, filozófia,
pszichológia, antropológia, szervezéstan stb.
- Matematika, melyet négy különböző szinten lehet tanulni.
- Természettudományok pl.: biológia, kémia, fizika, környezetünk
és védelme stb.
- Egyike a következő lehetőségeknek:
- művészetek és tervezés, zene, klasszikus nyelvek (görög
és latin), számítógépes tanulmányok
- az iskola által szervezett program, melyre külön
szabályok vonatkoznak
- az első öt csoportból egy újabb tárgy
A fenti felsorolásban a tantárgyak nem teljes számban szerepelnek,
hisz a felsorolás az általános IB-program rendszerét mutatja, s az
egyes csoportokból eltérő számú és fajta tárgyak érhetők el a UWC-k
mindegyikében.
Az oktatás - és a vizsgáztatás - nyelve az utolsó négy
kategóriában háromféle lehet: angol, francia vagy spanyol (a UWC
iskoláiban ez többnyire az angol). A vizsga teljes anyagát az egyes
iskolák a londoni központba küldik javításra. Az írásbeliket faxon, a
szóbeliket hangkazetttán továbbítják. A bírálóbizottságban 20 ország
meghívottjainak irányításával értékelik az érettségi dolgozatokat és
feleleteket.
A számonkérés mind belső, mind külső elemeket magában foglal. A
legtöbb esetben a végső jegy kialakításában nem csak a szóbeli vagy
írásbeli vizsgán nyújtott teljesítmény a mérvadó. A
természettudományoknál például a kötelező laboratóriumi gyakorlatok
tanár által megajánlott jegye húsz százalékot nyom a latban. (A
tanárnak a jegyekkel együtt el kell küldenie egy-egy tanuló
jegyzőkönyvét is, hogy a különböző iskolákban az értékelés ne
térhessen el drasztikusan. Ez a központ "moderátor" szerepe.)
Az osztályzás hétfokozatú listán történik:
- 1: nagyon gyenge, elfogadhatatlan
- 2: gyenge, elégtelen
- 3: közepes - közelít az elégségeshez, de még nem az
- 4: elfogadható - ez az első ún. "átmenőjegy"
- 5: jó
- 6: nagyon jó, dicséretes
- 7: kitűnő
Az osztályzás szigorú rendje az elitiskolák követelményéhez
igazodik. A jó jegyek eléréséhez itt már nem elég a kurzus óráin
megismert anyag visszaadása -ez, még ha tökéletes is, a négyes-ötös
szintet nem haladhatja meg -, a legjobb osztályzatok eléréséhez
bizonyos fokú kutatómunka, határozott, önálló gondolat szükséges. A
hetes jegy elég ritka, a statisztikai adatok szerint tantárgyanként az
összes vizsgázó hét - kilenc százaléka szerzi csak meg. A leggyakoribb
jegy a négyes és az ötös (26-26%).
Bizonyos egyetemek a felvételihez olyan tárgypárosítást követelnek
meg, amit a vázolt keretek nem tennének lehetővé (pl.: fizika, kémia,
biológia). Ekkor az egyetemtől kapott írásos bizonylatot csatolva
lehet egyéni tanrendet kérni az IB központtól.
Arra is lehetőség van, hogy a diák egy további, hetedik tárgyat
tanuljon.Erre viszonylag ritkán kerül sor, mert a szokványos
középiskolai terhelésnél itt sokkal több jut egy tárgyra.
A tantárgyak felsorolásával azonban az IB még egyáltalán nem
teljes. A két éves képzés ideje alatt minden leendő vizsgázónak eleget
kell tennie a következő kötelezettségeknek is:
EXTENDED ESSAY - Egy komoly felkészültséget igénylő,
terjedelmes esszé megírása.Ezt a kb. 4000 szavas tanulmányt önállóan
kell elkészíteni szabadon választott témakörben, egy az IB-ban
oktatott tantárgy keretében,felkért oktató ("supervisor") felügyelete
mellett.
A diákok általában az első év végéig kötelesek leadni dolgozatuk
témáját, címét és a tantárgyat, amelyből írják. Ekkor jelölik ki
számukra a munkájukat később folyamatosan ellenőrző, szükség esetén
besegítő felügyelő tanárt is (aki természetesen az adott tárgy
szaktanára kell, hogy legyen). A dolgozat mélységét, komolyságát
bizonyítja, hogy egy szaktanár egy évfolyamon csak meghatározott számú
- általában hat-nyolcnál nem több - diák munkáját felügyelheti.
A tanulók dolgát könnyítik az évenként az iskola által
megjelentetett terjedelmes, minden pontra kitérő általános, valamint a
tárgyankénti ismertetőfüzetek, melyekben a "szerző" hasznos
tanácsokat, útbaigazítást talál a témaválasztástól a szakdolgozatok
értékelésének módjáig minden felmerülő kérdésre.
A nyári szünidő a kutatómunka ideje, s ősszel, rögtön iskolakezdés
után indul a rendszeres egyeztetés, megbeszélés, esetleg javítás a
felügyelő tanárral. Az esszéknek általában november közepére-végére
kell elkészülniük, de az iskola csak márciusban továbbítja őket
Londonba elbírálásra.
GUIDED COURSEWORK - A fenti esszéhez hasonló, 2000 szavas
dolgozat, melynek megírása egyes tárgyaknál érettségi követelmény
(nélküle, vagy értékelhetetlensége esetén az adott tárgyból tett
vizsga, s így a nemzetközi érettségi is semmis).
A "guided coursework" szükségessége a társadalomtudományi kategória
tárgyaira(filozófia, közgazdaságtan, kultúrtörténet stb.) jellemző, s
témájában valamivel erősebben kell kötődnie a kurzus tananyagához. A
diákok munkáját a tárgy szaktanára felügyeli.
THEORY OF KNOWLEDGE (TOK) - Egy tudáselméleti kurzus
elvégzése. Ez egy legalább 100 tanított órát kitevő tantárgy. Alapvető
filozófiai fogalmakkal, logikával, matematikával, a tudás, a vallás,
az etika, a morál témaköreivel, a különböző tudományok
gondolkodásmódjával, működésével ismerkedik a diák.
A tanfolyam célja, hogy segítsen a tanulónak önmagát, mint tudás
birtokosát felismerni, hogy felfedje és vizsgálja azokat az alapvető
jelentéseket, melyeken át a világ megtapasztaljuk, s hogy a tudást
annak tárgyával egyeztetve a tudás természetével ismerkedjék. "A
TOK-kurzus az IB-program kulcseleme. A cement ez, mely összetartja az
IB tégláit." (Szó szerinti fordítása a TOK-t bevezető előadás kezdő
mondatainak 1996 jan.-ból, Duino, UWC-AD).
Az előadások két féléven át heti két alkalommal zajlanak, fele
alkalommal kisebb csoportokban, máskor az egész évfolyam
egybehívásával. Gyakori a meghívott előadók jelenléte - ezek részint
az iskola tanárai, részint a közeli - s néha az egyes európai -
egyetemek professzorai. A részvétel kötelező, s igen kisszámú hiányzás
is a kurzus megismétlését eredményezheti. A megvitatott összes
témakörben minden hallgatónak rövidebb, 250-300 szavas beszámolót vagy
önálló tanulmányt - ún. " TOK-journalt" - kell írnia, szerzett
ismereteit bizonyítandó.
Mindemellett két 1200 szó körüli hosszúságú, előre megadott, a
kurzus témaköreit magába foglaló címjegyzékből kiválasztott
esszékérdés kidolgozása vár még az ismeretelméleti tanfolyam
tanulóira. Ezek az írások szintén összetettebb, elmélyült munkát
igényelnek, értékelésen elért eredményük beszámít az IB végleges
pontszámába.
WORLD LITERATURE - Világirodalom. A minimum 50 órából álló
tanfolyam azok számára kötelező, akik a feljebb már említett "A"
nyelvüket (vagyis anyanyelvüket) nem tudják a rendes órakeretbe
beilleszteni (számukra két megoldás létezik: vagy "bejáró" tanárral
havi egy-két órában, vagy önszorgalomból, maguk által összeállított
programtervvel jelentkeznek, s készülnek a vizsgákra). Mivel az ő
alacsony óraszámuk nem teszi lehetővé a világirodalmi betekintést, két
féléven át heti egy alkalommal ismerkednek annak néhány nagyobb
alkotásával. Ezek közül külön figyelemmel és részletességgel a
- Szophoklész : Antigoné,
- Athol Fugard : A sziget c. drámákkal és
- Franz Kafka : Az átváltozás c. elbeszéléssel,
melyek alapján az első félév végén összehasonlító elemzést kell írniuk
a diákoknak kb. 1200 szónyi terjedelemben. S bár az előadások angol
nyelven folynak, némi könnyebbséget jelent, hogy a dolgozatot mindenki
anyanyelvén írhatja. Ez az írás is IB-követelmény, s bár vizsga nincs
e tárgyból, a beszámolók Londonban értékelésre kerülnek.
ACTIVITIES 4Az IB-t megszerezni vágyóknak nemcsak
elméleti, de gyakorlati munkával is ki kell azt érdemelniük. A két év
alatt kötelező heti fél napot valamely (legalább egy) alkotó
tevékenységre fordítaniuk, s ugyanennyi időt sporttal
tölteniük. Munkájukról félévente jelentés születik, mely igazolja
részvételüket, értékeli aktivitásukat. Hiányozzék bár egy félév
riportja is, az a hallgató IB-diplomájába kerülhet!
SOCIAL SERVICE - Szociális munka. A diákoknak két éven át,
heti egy délutánt kötelező a társadalomért végzett munkára
szentelniük, mely a kertgondozástól az idős egyedülállók látogatásán
át a menekülttáborok vagy fogyatékos gyermekek otthonának rendszeres
felkereséséig sokféle arcot ölthet. A lehetőségek különbözőek, a helyi
adottságoktól is függenek, no meg a diákok találékonyságától és
lelkesedésétől is. A kötelesség elmulasztása itt is hasonló
következményekkel járhat, mint azt az előbbiekben már láttuk...
COLLEGE SERVICE - Az IB-programba bekapcsolódó
UWC-k saját követelménye a heti egy délután időtartamú, a kollégium
javára végzett munka. Ez a könyvtári polcok rendbetételétől a
laboratóriumok takarításán át az irodai munkában való segítségig
megintcsak sokféle formát ölthet.
Ezek tehát - a teljesség igénye nélkül - a nemzetközi érettségi fő
feltételei. A hat tárgyból tett érettségi vizsgán a legmagasabb
elérhető pontszám a 42, ehhez járulhat még 3 ún. "bónuszpont",
melyeket a kurzus során írt TOK (ismeretelméleti) és az extended
(kiterjedt) esszék érdemelhetnek ki. Ez összesen 45 pontot jelent, de
ilyen eredmény tízévente is alig születik az egész világon.. A negyven
ponton felüli eredmények rendkívül kimagaslónak, szinte zseniálisnak,
s bizony, ritkának mondhatóak.
Ahhoz, hogy valaki sikeres vizsgát tegyen, 24 pontot kell elérnie
a második év végén, hat tárgyból tett vizsgán, s mindemellett
teljesítenie kell a társadalmi munkára, a kreatív és
sportelfoglaltságokra, az ismeretelméleti kurzusra, a tantárgyak
estleges plussz-követelményeire vonatkozó elvárásokat is. Vannak
persze egyéb előírások , mint például az, hogy a HL (emelt szintű)
tárgyak átlaga külön legyen legalább négyes, de ezeket mind felsorolni
csak egy terjedelmesebb írásban lehetne.
Álljon a fejezet végén néhány statisztikai adat 1988-ból! Akkor a
világ 54 országában voltak IB-iskolák. A 343 benevezett intézmény
közül (aki tagja az IB szervezetének) 270-ben vizsgáztak diákok, akik
a világ 143 nemzetét képviselték. A sikeresen vizsgázó 2643 tanuló
közül a legtöbben (232-en) 30 pontot értek el, 40 pont felett már csak
163-an voltak. Összesen 779-nek nem sikerült az IB, a leggyakoribb
pontszám (146 tanulóé) itt a 23 volt, de még 258-an érték el a 24
pontos határt, s csak egyéb hiányosságok miatt nem kaphattak teljes
diplomát.
Azóta már szerte a világban sokkal több iskolában tanulhatnak,
dolgozhatnak diákok a Nemzetközi Érettségi szellemében, s kísérleti
jelleggel Magyarországon is beindult a képzés egy iskolában.
Néhány szó az IB jelentőségéről. A Nemzetközi Érettségi
diplomájával rendelkezők vizsgáik letételével bizonyították, hogy
megfelelnek a középfokú oktatás követelményeinek, s azt sikeresen be
is fejezték. Az egyetem előtti utolsó két év e különleges képzési
formája lehetővé teszi, hogy a diák ma már a világ több, mint 800
egyetemére felvételi vizsgára jelentkezhessen, sőt, az IB-diploma több
esetben kedvezményekhez, esetleg felvételimentességhez is juttathatja
birtokosát.. Ezzel tulajdonképpen kinyitja a világot a továbbtanulnni
szándékozók előtt, hisz a világ legtöbb egyeteme elfogadja
jelentkezésüket.
Kató Eszter (AD 1997)
|
|