|
|
|
• Adó 1%
2011. október 25.
Az UWC Magyarországi Egyesülete ezúton is köszöni támogatóinak a 2011. évi 1%-os felajánlásaikat.
Reméljük 2012-ben is megtisztelnek bizalmukkal! |
|
• Adomány
Az adományozás most egyszerűbb, mint valaha! Kérjük, támogass minket!>>> |
|
• Tagdíjak
A PayPal-on keresztül csupán néhány kattintással fizethetsz tagdíjat. >>> |
|
| • "UWC Bemutatkozás" ismertető letöltése |
|
|
|
|
 |
Nagyon
Sasfy Dániel, UWC Maastricht, Hollandia
2011 ősz
Nagyon. Ha megkérnének, hogy jellemezzem a gyökeresen megváltozott életemet, ezt a szót minden mondatom elején használnom kellene. Nagyon jó - élvezem - szeretek itt lenni... az elmúlt több mint egy hónapban az életem tényleg 180 fokos fordulatot vett. Nem csak azért, mert 4 társammal élek együtt, egy csodálatos helyen, egy csodálatos városban, hanem azért is, mert azóta, hogy beadtam a jelentkezésemet az UWC Magyarországnak, és megtudtam, hogy egyike vagyok azon 5 szerencsésnek, akiknek lehetőségük van ezen a minden elképzelést felülmúló 2 évben részt venni, úgy érzem, hogy minden megváltozott körülöttem. Tudom sok helyről hallottad már, hogy az UWC-s évek során kinyílik a világ, de hidd el, tényleg olyan mintha kiragadnának egy kis buborékból és belepottyantanának egy sokkal nagyobba. Ez a buborék sokkal nagyobb mint a megszokott, de nagyon biztonságos, izgalmas, és otthonos. Két hét elteltével azt éreztem, hogy igen haza jövök. És van egy második családom, ami sokkal nagyobb, mint a megszokott, de ugyan olyan biztonságos, csak a családom tagjai a világ minden részéről valósiak.
Amióta ideérkeztem annyi élmény ért. Nagyjából a nap minden percében élmények tömkelege ér. Amikor felébredek, a karibi szobatársam igyekszik kirugdosni az ágyból mondván, ha ma is lekésem a reggelit, akkor olyan éhes leszek, mint tegnap, mikor végre felkeltem a palesztin szobatársam éppen a fürdőben van, ezért visszafekszem még egy öt percre, mire a karibi szobatársam ismét visszatér, hogy folytassa a küldetését. Amikor végre elkészültem és a táskámat is bepakoltam, elindulok reggelizni, de a folyosón összefutok egy német, francia, és egy iráni évfolyamtársammal, és elkezdünk beszélgetni. Ekkor a karibi szobatársam kilép az ajtón, és amikor meglát, úgy néz rám, hogy tudom, hogy most folytatnom kell az utamat. Amikor leérek reggelizni a tányéromra rakom a 10 szendvicset (hogy még csomagolni is tudjak). És leülök egy török, belga, és egy holland társaságába ahol elfogyasztom a reggelimet és megvitatjuk, hogy ki mennyit nem aludt már megint, mert tanult vagy éppen milyen filmet nézett meg másik 20 ember társaságában. Amikor elindulok a suliba a biciklimmel, a Jordán srácot meglátom, hogy ő is éppen készülődik, ezért megvárom és együtt megyünk a suliba... így néz ki egy "átlagos" reggel az UWCM-ben.
És akkor még nem is beszéltem a sártúrákról, a biciklizésekről, a jég hideg vízben fürdésről Belgiumban, a hétvégi kirándulásokról, a filmestékről...
Egy szóval imádok itt lenni.
Köszönöm a lehetőséget UWC Magyarország!
|
|